Mióta szétrepedt a lábujjam nem voltam capoeirázni. Nagyon hiányzik, de cipő nélkül nem nagyon merek vígéckedni. Arra gondoltam, hogy jógázni fogok, és ha minden jól megy, akkor mozgok és közben nem ártok magamnak. :)

Összevissza van minden. Dátumok, időpontok, gondolkozok azon, hogy fejre állok...

Nem tudom, hogy megpályázzam-e a külföldi ösztöndíjat. Ha meg is kapom rengeteg összeget kellene fizetni.Bár valószínűleg úgysem jönne össze...

Hogy őszinte legyek, még mindig rühellem a karácsonyt és az összes ünnepet...

És... kicsit unom, hogy semmi sem jön össze.