És ekkor hirtelen, egy pillanat alatt, egyszer az életben meglátsz valakit, és tudod, hogy minden álmod valóra vált. Olyan ez, mint amikor felébred az ember, a feje még kába, a látása homályos, nem is tudja pontosan miért, aztán hirtelen, a reggeli kávéivás közepén eszébe jut az álma. Először csak az álom kis szelete, aztán nagyobbik része, aztán az egész. Fölidéződik hirtelen a teljes történet színhelyestől, szereplőstől. Ismerős lesz az egész, és az ember szeretne visszajutni az álom színhelyére. De nem tud. Akármennyire próbálja, nem tud. Az álom üldözi majd tovább. Lehet, hogy egy napig. Lehet, hogy egy életen át. Ezt is megtehettem volna. Megtehettem volna, hogy hagyom, hogy a képed üldözzön egy életen át. De ezt nem akartam. Elhatároztam, hogy inkább rohanok, mint egy őrült, hogy visszajussak az álmomhoz, mielőtt túl késő lenne mindkettőnknek. Ezért jöttem el hozzád. Nem tudtalak volna csak úgy, könnyedén elveszíteni, nem bizony, ennyi év várakozás után.
Danielle Steel

Zsófinak soha!

Úgy éreztem egyedül vagyok. Ez így is volt, de… Azt hiszem megnyíltam. Zsófiának. Ilyen még nem volt. Annyi mindent elmondtam neki, ami csak eszembe jutott. És úgy érzem, nem vagyok magányos. Rettentően jó érzés. Sokat gondolkozok mostanában. És… Van valami, ami nem hagy nyugodni. Ha éppen nem a szerelmi életemmel foglalkozok, ami, úgy érzem sosem lesz rózsaszín, akkor egy kérdésen gondolkozom. Egy titokról van szó. Egy titkos cselekvésről. Amit, ha megteszek, félek, hogy kiderül, és amit eddig elértem Zsófiával, azt is elvesztem. Viszont a kíváncsiság hajt, és máskor nem lesz alkalmam kipróbálni. Lenke hamarabb túltenné magát a dolgon, ebben biztos vagyok. De Zsófia talán örökre elvesztené a hitét bennem. Ezt pedig nem akarom. Az eszem azt súgja, ne tegyem meg, a kíváncsiság viszont nem hagy nyugodni. Vajon mit kellene tennem? Mondjam el Zsófiának? Ha ő is ott lenne, vajon mi történne? Egy biztos: nem hazudok neki.

Hát, mit is mondjak. Rengeteg minden történt, és blogolni most sincs kedvem. :/

Voltunk csángón. *.* Nagyon jó volt. :D

Láttunk valamennyit a műsorból, jó volt a társaság, mentünk Rockjamre is, találkoztunk a régi ismerősökkel, és újakat is megismertünk. ^^

Aztán vasárnap családi ebéd. :S A kaja finom volt, mert mama jól főz, és Ági főztje mellett nem tudom szavakba foglalni, mennyire finom volt. :D Hát, mielőtt mindenki egymás nyakának esett volna leléptünk, és elsétáltunk a búcsúra. Libegőztünk és dodzsemeztünk. :D A búcsút letudtuk fél óra alatt kb, és hazamentünk. El akartunk ma menni a kiállításra, de valahogy elmaradt. Na, mindegy, majd holnap. ;) Máté délután hazament, Lenke és Zsófia elaludtak, nekem meg kiment a fejemből a Csepregi Éva koncert. :$ De nem ért nagy fájdalomként, mert nem is tudom, ki ő. :$ :) De tudom, hogy szőke a haja. xD

Ma megyek Zsanival és Andival (talán Kriszti is jön), pizzázni a Vikibe. Remélem jobb lesz, mint a fagyizás. :/

Valami teherautó itt nyöszörög a ház előtt. :@ És, ha akarnék sem tudnék aludni, de nagyon idegesít. >(

Mai zene:

Nulla óra kettő perc... helyett 01:25. :D

Felépítettem egy várat. Ástam köré egy várárkot. A várárok köré egy hatalmas falat húztam fel. És a falakba építettem bástyákat. Így biztonságban lehetek. Az egyetlen lény, aki bejutott a várba, az a Sárga Nyúl. Másokat is beengedtem a kapun, de vittem nekik a várárok szélére üdítőt, hagy pancsoljanak ott, így nekik is jó, és nekem is.

Mostanában kedvenc teatársam Lovag Macs Tábornok és Tigris. A Sárga Nyúl szerint nem árt, ha van akivel beszélek. :)

Ma Lenke kedves volt. Ági és Zsolti meglöktek, de megfogta a kezem. És csodálom Annában azt, hogy figyel rám. :) Nagyon jól esik. Szeretem őket. Ők a váram falában vannak, mint Kelemenné. Zsófiára haragszom. Próbáltuk nem egyszer hívni, de elérhetetlen. Tudom, hogy holnap jön, de... Azért van a telefon, hogy elérjük. Ennek ellenére, nem tudom, hogy tízszer sikerült-e felhívnom a mobilján úgy, hogy fel is vette. :@

Sokat plörkölök, és fészbúkon is gyakran fent vagyok.

Lenke és Anna névnapja nem régen volt. 25-én Anna aludt itt, 26-án Lenke és én aludtunk Annánál. :) Jó volt. Bár 26-án (lehetséges, hogy a telihold miatt), alvajáró és beszélő lettem, de nem volt nagyobb baj. :$ Remélem Anna nem haragszik.

Önkéntesek lettünk. Segítettünk először lepakolni a segélynek való szállítmányt, aztán csomagoltunk ism aztán ki is osztunk, ami még folyamatban van. :) Úgyhogy fáj mindenünk. De azért részemről jó érzés.

És voltam fagyizni Andreával, Zsanett-tel, és Krisztinával. Hát... Érdekesre sikeredett.  Inkább nem írok róla.

Ma van Ági mama születésnapja. Boldogot neki! :) Aludnom kellene, de szeretek beszélgetni, és zsúfoltak a napok, ezért nap közben szinte lehetetlen. :(

Ma zöldséges csirkemellet főztem. :D Disznócombból. :D De finom lett. Nem teljesen a recept szerint sikeredett, de finom lett. :D

Azt hiszem a magyarázatlan jókedv még mindig jelen van. :) Pedig nem ittam kávét. Becsületszó! Zsófia azt mondta, megharagszik, ha iszok. :(