Több, mint egy évig szedtem fájdalomcsillapítót, miután munkába menet elütöttek. Most egy munkahelyi észrevétlen rossz mozdulat miatt fáj minden mozzanat. Ha sikerült volna elsajátítanom valamilyen vallást, biztosra venném, hogy valami feljebbvaló entitás műve az egész. Hogy ez egy jel, hogy rossz helyen vagyok, hogy mást kéne csináljak.

Viszont nem tartozom sehova. Így csak azt tudom, hogy baj van a fejemben, mert egyre kevésbé bírom elviselni magam. Nehezemre esik a környezetemben lenni. Másra vágyom és semmire... Valami könnyűre.

Ha nem lennék szegény, lehet hogy még az egészségemmel is törődhetnék...

Köszönöm a társadalomnak, amit nekem nyújt!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.