Rossz érzés elkésni. És már régóta el vagyok késve. És még sokat kell várjak, hogy javítsak a helyzeten, de már akkor is el leszek késve.

Rossz érzés csalódni emberekben. Magadban. Mégis jót akarsz másoknak. Mert te mindig hátul kell legyél.

Mikor tudod, hogy igaza van a barátaidnak, és felnyitják a szemed. Akkor összetörsz. Megint megvakultál.

Álmaidban pedig kísért a múltad. Átérzed azokat az undorító érzéseket, amin annyiszor átestél már, hogy számolni sem lehet. És tudod, hogy  most is megvannak azok a dolgok, csak nem törődsz vele. Egyedül vagy az antigravitációs meződben.

Nincs kedved az emberekhez. Se tesók, se legjobbak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.