Nincs szükségem olyan emberre, aki a sötétségemet egy távoli sarokba dugja.

Valaki olyan kell, aki táncolni akar vele, gondozza, és azt mondja, hogy egy ilyen lendületes világban ő a legpompásabb dolog, amivel valaha találkozott.

Egy ember, aki megtapasztalná a szörnyű jellemvonásaimat: hogy álmodozó vagyok.

(Christopher Poindexter)