2014.10.19. 21:40
Enikő névnapja
Sokszor velem is előfordult, hogy ok nélkül kiszöktem a vasútállomásra. Már nem azért, hogy utazzak. Arra nemigen volt pénzem. De az épített test. A fa, a fém, az üveg, a töretlen kő együttese leírhatatlan hangulatot biztosított. Sehol máshol olyan (annyi) szellem, mint a vasútállomáson nem volt még. Emberek jönnek és emberek mennek. Vonatok robognak és a kalauzok motoznak. A cél Bukarest, Bécs, Budapest, Záhony. Bárhol a világon. Esszét írtam házi feladatként az állomáson. S a csoda: minden úton van egy álom.
Szolnok, 2014. 09. 15.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.