Be kell ismerjem: a mai fiatalság hamarabb lesz felnőtt, minthogy benőne a feje lágya.

Félek az emberektől.

Alma vagyok. De az embereknek nem elég, hogy nagyra nőttem, zamatos vagyok, még ahhoz is ragaszkodnak, hogy piros legyek.

Cuius regio, eius religio.

C'est la dent d'un vampire.

Ne riez plus des histoires de vampires!

Credo quia absurdum.

"Ismertem egy lányt valaha,
látomás lehetett:
Abesszinia lánya volt,
Abora hegyéről dalolt
s cimbalmot pengetett."

Samuel Taylor Coleridge

"A szárnyán többé toll se lendül és csak fent ül, egyre fent ül,
Ajtóm sápadt pallaszáról el nem űzi tél, se nyár,
Szörnyű szemmel ül a Holló, alvó démonhoz hasonló,
Míg a lámpa rája omló fényén roppant árnya száll
S lelkem itt e lomha árnyból, mely padlóm elöntve száll,
Fel nem röppen, - soha már!"

Edgar Allan Poe

"Higgy, remélj, szeress!"

A TÜNDÉR

Bóbita Bóbita táncol,
körben az angyalok ülnek,
béka-hadak fuvoláznak,
sáska-hadak hegedülnek.

Bóbita Bóbita játszik,
szárnyat igéz a malacra,
ráül, igér neki csókot,
röpteti és kikacagja.

Bóbita Bóbita épít,
hajnali köd-fal a vára,
termeiben sok a vendég,
törpe-király fia-lánya.

Bóbita Bóbita álmos,
elpihen őszi levélen,
két csiga őrzi az álmát,
szunnyad az ág sürüjében.

"Vagy ahogy a tűzvész jön, amit
egy eldobott cigarettavég
vagy észrevétlen szikra szít:
úgy jön, összevissza, ez a szerelem,
úgy gondolok rád, végtelen

sokféleképpen, rád, akiről
alig tudom ki vagy,
de akit egy mosoly, egy mozdulat
föltámaszt kísértetiesen
s oly édesen,
hogy fájsz, ahogy még soha senki sem."

Hogy szomorú vagyok-e? Igen, rettenetesen. Egyedül vagyok. Az emberek mindig elhagynak, ezt már megtanultam. De most a tudásvágyam is cserbenhagyott. Eltűnt a mindent meg akarok tanulni, mindent ismerni akarok képességem. És leírhatatlanul hiányzik.

És akkor az ember már bármit, bármit megtenne, hogy családtagként kezeljék. Hogy ne legyen egyedül...

Ha nincs családod, a barátaid többet jelenthetnek mindennél. Így ha kicsit is csalódsz bennük, jobban fájhat, mintha megcsonkítanának.