Köztudott tény, hogy a szülők nem kötelesek, és nem is hajlandóak mindig igazat mondani. A Mikulással kezdik és az egész életedet végigkísérik a hazugságaikkal. És közben folyamatosan arra nevelnek, hogy hazudni nem szép dolog, bűn, és hogy ne hazudj, és ők sem hazudnak. A világ legnagyobb hazugsága, ha valaki azt mondja, hogy ő nem hazudik. Ilyen nincs. Ha egy gyerek megkérdezi, hogy amit rajzolt szép-e, nem mondhatod, hogy nem az. Tetszeni fog nekeed valószínűleg, mert szívvel, lélekkel készült, de mindenki tudja, hogy nem szép. Aranyos, kedves, szeretettel teli, de nem szép. A hazugságok kellenek. Ki tudja, ha Michelangelonak azt mondja az anyja, hogy fiam, ez bűn ronda, sosem nyúlt volna ecsethez, mégha egyértelmű is, hogy az ember fejlődik és tudása, tehetsége hozzá nő.

Mi minősül hazugságnak? Miért szabad a szülőknek hazudniuk, ha a gyerekeknek nem? Miért iszik a pap bort, ha vizet prédikál, és miért nem lázadnak fel a hívők? Miért szabad Lucifernek, amit a kisördögnek nem? És az ördögök miért nem tesznek ezellen? Sok lúd disznót győz. Sok ördög meg Lucifert. És a bor egyszer legyőzi a papot is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.