170 pontot sikerült elérnem.

blog.puruttya.hu/bypost/2010/04/05/Mekkora_FAIL_az_eleted

És ekkor hirtelen, egy pillanat alatt, egyszer az életben meglátsz valakit, és tudod, hogy minden álmod valóra vált. Olyan ez, mint amikor felébred az ember, a feje még kába, a látása homályos, nem is tudja pontosan miért, aztán hirtelen, a reggeli kávéivás közepén eszébe jut az álma. Először csak az álom kis szelete, aztán nagyobbik része, aztán az egész. Fölidéződik hirtelen a teljes történet színhelyestől, szereplőstől. Ismerős lesz az egész, és az ember szeretne visszajutni az álom színhelyére. De nem tud. Akármennyire próbálja, nem tud. Az álom üldözi majd tovább. Lehet, hogy egy napig. Lehet, hogy egy életen át. Ezt is megtehettem volna. Megtehettem volna, hogy hagyom, hogy a képed üldözzön egy életen át. De ezt nem akartam. Elhatároztam, hogy inkább rohanok, mint egy őrült, hogy visszajussak az álmomhoz, mielőtt túl késő lenne mindkettőnknek. Ezért jöttem el hozzád. Nem tudtalak volna csak úgy, könnyedén elveszíteni, nem bizony, ennyi év várakozás után.

/Danielle Steel/

További idézetek tőle: Danielle Steel

Itt van Máté. Ma itt alszik. Holnap elmegy és csütörtökön megint jön. Fáradt vagyok. Szerencsére rövid lesz a hét. Holnaptól iskola. Hát, na... Oda is kell járni.

Nyolcadik lettem a megyei német versenyen. =S Lehetett volna jobb is. Csak az első jut tovább az országosba. Így jártam. Máskor talán jobban sikerül.

Jah, Máté levágatta a haját. És ma meglocsolt. Tegnap 22 locsolónk volt. És kaptam nyalókát. Ő meg tojást. Épp a Batmant nézik Lenkével. Roppant izgalmas ez a bejegyzésem is. Már meg lehetett szokni. Amúgy sem olvassa senki... Akkár le is írhatnám, hogy öngyilkos leszek... Szerintem még Def sem olvassa. =) De így legalább személyesebb...