Minél messzebb van a galaxis, annál gyorsabban távolodik tőlünk.

Nem értem a szingularitást.

osrobbanas-elott-1-4cbd80cd98.jpg

A téridő majdnem sík és teljesen sima. !!! Az ősrobbanás szingularitásánál a téridő görbülete végtelen.

Szerintem van hatása az ősrobbanás előtti esetnek a mostanra.

http://www.termeszetvilaga.hu/tv9708/penrose1.html

Az Adriai-tenger középszintje legyen a nullpont.

Mi van, ha tényleg van valami jelenség, ami örök? Mondhatnánk tudásnak. És független lenne az elmúlástól és születéstől, konstans maradna a végtelenségig. Folyamatos ívelés jellemezné mégis. Állandó változás pozitív irányba. Ez tök menő lenne. És lehetne folytonos részvétel benne. Mikor bekapcsolódnánk, nem szabadulnánk tőle, lehetne olyan gravitációja, mint a fekete lyukaknak.

Kvazár:

  • quasi-stellar object
  • csillagszerű
  • nagy energiájú sugárzás jellemzi
  • nagy vöröseltolódású galaxisok magjai
  • aktív mag >> közelében fekete lyuk(ak) vannak

"a fekete lyuk szőrtelen" //Hawking

2a2010.jpg

Édes kis kapillárisom.

A bejegyzés trackback címe:

https://d666o95r11k10a.blog.hu/api/trackback/id/tr113903748

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása