2010.04.25. 00:20
2010. 04. 25.
Megnéztük Zsófival és Lenkével a Marley és én című filmet (Marley and me). Jó volt, bár majdnem elaludtam rajta.
.jpg)
"A kutya az ember legjobb barátja - állítják azok, akiknek legfeljebb kitömött kutyájuk van otthon. Marley viszont az élő, életteli, négy lábon járó ellenpélda. John és Jenny úgy dönt, hogy mielőtt családot alapítanak, először egy kutyán próbálják ki, milyen az, ha korán kell kelni, sokat kell sétálni járni, és nem szabad megfeledkezni valakinek az etetéséről. Hazavisznek egy édes kis kölyköt, és nem is sejtik, hogy a csöpp eb teljesen felforgatja az életüket. Hamar kiderül, hogy a blöki szelídíthetetlen, mint egy oroszlán, makacs, mint egy öszvér és vad, mint egy szibériai tigris. - Nyomában káosz, dili és pusztítás jár. Az ifjú pár más városba költözik, gyerekük születik, igyekeznek új életet kezdeni - de Marley mindenhova elkíséri őket. Elviselni szinte lehetetlen. Nem szeretni pedig egyenesen képtelenség."
port.hu/marley_meg_en_marley_&_me/pls/fi/films.film_page
Délután 17:00-kor kezdődött a kézilabdameccs. Nem mentem. Délelőtt kifáradtam és megbeszéltük, hogy délután szemetet szedünk. Ebből nem valósult sok minden, csak a szelektívhez vittük ki (Lenkével) a szemetet. Meg voltunk mamánál és ettünk epret. :) Mennyei volt. Porcukorral és tejszínhabbal.
Mama sütött sütit is, aminek a receptjét Annától (pontosabban Erikától) szereztem meg. Almás-habos süti. Finom lett. (Y) :)
Most Aljas kúszóbabot hallgatok:
És közben persze kire gondolok?
Fecóra. ♥
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
