Sokszor gondoltam arra, hogy sírnom kellene, de nem tudtam. Most pedig azt érzem, hogy sírni akarok, és tudnék is. Gyűlölöm ezt az érzést. Akarsz valamit, teszel érte, de soha a k*rva életben el nem érheted. Őrültnek érzed magad, nem tudod mi bajod van. Fel tudnád gyújtani az egész világegyetemet. Gyűlölsz mindent és mindenkit. Mert mindenki tehetséges, mindenki szeret és tud valamit. De te nem. Csak gyűlölsz mindent, és egoista mivoltodnak köszönhetően ez a minden te magad vagy. Gyűlölöd magadat. Ráadásul ez most menő, úgyhogy teszel még rá egy lapáttal: mégjobban gyűlölöd magad, amiért más is ezt teszi. Meg akarsz minden érzéstől szabadulni. De csak arra tudsz gondolni, hogy mennyire béna vagy. Na ez az érzés az, amitől szadista leszel..

Csak vicceltem. Viccelhetsz.

Megtanítanak visszaköszönni, ha köszönnek neked. Akkor miért vannak felháborodva, ha visszaszólsz, mikor neked szólnak?

Megláttam a tököt és hihetetlen vonzalmat éreztem az iránt, hogy megpucoljam. Így született A nővérem töltött töke. Azt hiszem elmondhatja, hogy a töke tele van.

Egy este sem telhet ezentúl "fain zöld pólós focista" nélkül. Vagy mégis.

Megint a féltékenység beszél belőlem, de ha ti vagytok a felnőttek, akkor miért viselkedtek gyerekesen?