reggaeonilás

-Dohányzol?
-Vaddohányzok.

Érdekes ajánlatokat kaphat az ember öt perc alatt. Amelyik kutya ugat, az nem harap.

Várlak, Kedves!

2; 44; 3; 12; 2; 55; 3; 3

Gratulálok! Irigylem az eszedet!

Ha a vallást választani kell, akkor lehetetlen a jó hívő. Ha eldöntöm, hogy hiszek, akkor hogy veszem rá magam, hogy higgyek, ha nem hiszek? Imádni -> hinni... esélytelen, ha nincs ki belédnevelje.

Dicsőséges Jah Rastafar! Bármennyire is imádlak nem nevezhetlek istennek. Túl közhelyes. Kis lény az ember és mennyi mindent csinál rosszul. Hazudni, téves feltételezéseket kijelenteni nem akarok.

Úgy éreztem kedvelsz. De későn vettem észre. Most úgy érzem kedvellek - te semmibe veszel. Mit tegyek? Nem nekem valók az emberi kapcsolatok.

Egy szám: Bob Marley - Get up,stand up. Ha meghallod... Érzed a bizonyos "boogie-t". Érzed, hogy a szád széle a füledig kúszik. Érzed, hogy mozognod kell! És érzed, hogy az élet a világ.

Azt hiszem olyan gyenge szakaszomban vagyok, hogyha most azt mondanád, hogy szeretsz, csak imádni tudnálak.

Jó lenne, ha észrevennéd, hogy ha megszólalsz, akkor csak magadnak ártasz.

Nyilván azon gondolkodtok, hogy a fenébe tudok 45 percig jegyzetelni. Egyszerűen: golyóstollal! ;)

Ha lelőném a seriffet, biztosan serifftani figyelmeztetést kapnék.

Mindig csak a nap végére jegyzem meg a dátumot - vagy akkorra sem -, mert a füzetekbe nem jegyzem fel, csak a zöld-bibliámba.

Itt nem számít, hogy hetente vágod fel az ereidet, vagy naponta szívsz ganját. Itt csak az számít, hogyan mozogsz.

A műfaj nem sokat jelent. A dal számít igazán. A műfajtól nem lehet jó egy dal, de a daltól lehet sikere a műfajnak.

Körbenézek: minden szürke. A hátamon is hatalmas teher. Utam szürkeségét csak néhány csomó zavarja meg. Összes vagyonom 90 forint, amin régen akár tehenet is vehettem volna, most meg fél kiló kenyérre nem futja.

Kapucíner - én így szeretlek!

A gondolatokat a dátumok zárják le. Ha nincs dátum, nincs véga.

Nem hiszek abban, hogy az ember baját más orrára kéne kötni. Azonban panaszkodni jó. Tehát tökéletesen magam ellen beszélek.

Azért dühít és szomorít el az ének 4-es, mert gyakoroltam. Készültem rá. Nem is egy embernek mondtam fel. És mérges vagyok. Mert a tanár-diák viszony hiearchikus. Ami egyébként logikus és elfogadható, de néha kellemetlen. Meg sem próbálok érvelni, mert úgy érzem csak rosszabb lenne.

Nem szeretem azt érezni, hogy nincs helyem. Itt pedig azt érzem.

süti beállítások módosítása