Ööö. Ja!

Május elsején nagyanyám csinált családi ebédet és ott voltunk. Aztán este volt koncert. Sanitarium, Jelek. (www.jelek.eoldal.hu) Jó volt. :D Nem írok többet. XD

Aztán van most. Ja! Van még egy dobverőm.

ÖÖÖ. Június 4. Állítólag koncert. Május 8.: Nemzeti Rockhétvége, Motoros találkozó, Hajta túra. Én persze matekversenyen leszek. :"( Ez van...

És Annának jó kedve volt. :D Meglepő. XD Anna! Ha olvasol: 2x2 Acélszív. :DD

És Annácska egó vagy. XD

És... Ööö. Mostmár asszem ennyi... :DDD

Képecskeh:

  De kib*szott nagy fejem van.

Ma volt az atlétika. Egészen jól sikerült. Hát elsők nem leszünk szerintem, de nem is utolsónak végeztünk. :D

Tegnap megírtuk a matek TZ-t. Szerintem jó lett. Úgy gondolom hibátlan lett. Ha nem, akkor meglepődök.

Magyarból is írtunk. Tök sok mindent tudtam. :O Magam is meglepődtem.

Boldog vagyok. Fura érzés. Egész jól alakulnak a dolgok. Úgy összességében. Külön-külön vannak gondjaim, de átlagolva jó napjaim vannak. :D

Megfáztam. :S Ma reggel arra ébredtem, hogy majd' megfulladok. :S És így voltam atlátikán. De nem baj, ezt a néhány napot kibírom...

Boldog vagyooook. :D Rég volt ilyen. :DDD

:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

www.gothme.net/

Az élet egy csoda,
De hogy jutunk oda?
Nincs járható út.
Elnyel a mélység,
De valami van,
Ami visszahúz.

Még hallom a hangod,
Érzem az ajkad,
Az illatot,
Ami tegnap volt rajtad.
És rajtam az ideg,
De nem tudom mi ez,
Csak rohannék,
De nem tudom kihez.

Egy csendes kis részen a Tiszánál,
Fognál egy követ és kiszállnál.

Már eltelt vagy száz év,
És még mindíg itt tartunk,
Csontokat dobnak,
És csak tartjuk a markunk.

A büszkeség dagad,
A zászló feszül.
Hullik a magyar,
A nő keveset szül.

Az eszme,
Elveszve.
És ő úgy tesz,
Mintha keresne,
Egy álmot,
S már bánod,
Hogy életben maradt,
Mikor a legutóbb szaladt.

Te fogtad a vállát,
Csak elfelejette a hálát,
Miután vakon tapogatva hasraesett,
És kirúgta Isten lábát.
Eltörte az állát,
És még ő húzta a száját.
Majd megtisztulva
Tovább haladt
És még csak meg sem hagyta a számát.

Nézd ez az én harcom,
És csak nekem ég az arcom.
A remény bennem,
Csak addig él,
Ameddig én életben tartom.
Még bírja a testem,
Nem kell pánikba esnem.
Vannak még csodák,
Csak mondd,
Hogy merre keressem.

Valaki néz a felhők mögül,
És lógatja lábát.
Megunta hogy mindig segít,
És most befogja pofáját.

Ha kúszunk a sárban,
Hát együtt tegyük.
Ha megölsz egy állatot,
Együtt együk,
Szivem.
Azt hiszem.
Ha a gondjaid rám rakod,
Azt is viszem.
Csak szeress, és soha ne félj!
Mert ha nem bízol bennem,
Semmit nem ér
az egész!
tudod ennyi és kész!

  A szőke nő leszáll a buszról, és kilóg a bal melle. Egy férfi udvariasan szól neki, mire a nő:
- A francba! A gyereket a buszon hagytam!